Mennyire összeegyeztethető a műtrágyázás, illetve a szerves növénytáplálás?

Napjainkban a tápanyag gazdálkodási gyakorlat egyértelműen a tápanyag utánpótlásra alapul. A szervetlen műtrágya, mely nagyobb mennyiségben van kijuttatva a földekre, növeli a talaj tápanyagtartalmát, ám a tápanyag-sokk magával hozhatja a talajélet romlását.

A földben megtalálható mikroorganizmus a mikrokörnyezet változásaira érzékeny, a műtrágyázás pedig éppen ezt a hatást fejti ki: megváltoztatja a talaj ion-összetételét és a kémhatását. Ez a probléma pedig a gyakorlatban is megmutatkozik. A túlzott műtrágya káros hatással lehet a talajéletre, így rontja a kijuttatott tápanyag hasznosulási lehetőségét is, ez pedig sajnos meglátszik a növények fejlődésének lemaradásában is.

Hogyan pótoljuk a tápanyagot akkor, ha a talajéletet is meg szeretnénk óvni?

A mezőgazdaság egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe az élelmiszer termelés egyre magasabb igényei miatt. Ebbe bele tartozik a terméshozam növelése, illetve a talaj termékenységének fenntartása is.

A tápanyagpótlás kérdése a mezőgazdaságban kulcsfontosságú, itt megkülönböztethetjük a műtrágyázást és a szerves növénytáplálást is. A kérdés az, hogy ez a két módszer mennyire összeegyeztethető, és jobb végig gondolni azt is, hogy ezek a módszerek milyen hatással vannak a talajra, a környezetre, illetve a növényi terméshozamra.

Való igaz, hogy a mezőgazdaság intenzitásának fenntartása miatt a növények számára biztosítanunk kell a nagyobb mennyiségű tápanyagot. Tehát adott a feladat, bár a lehetőségeink valóban korlátozottak, de azért több megoldás közül is választhatunk. Az lenne a legjobb megoldás, ha a tápanyagok nagy részét istálló-vagy egyéb érett szerves trágyából tudnánk pótolni, de a hazai agrárium szerkezetét ismerve, be kell látni, hogy ezt nehezen lehetne kivitelezni, hiszen az állatállomány létszáma ezt csak korlátozottan tudja lehetővé tenni.

A leggyakrabban használt műtrágyák tartalmaznak káliumot, foszfort és nitrogént, hiszen ezek a legfontosabb makroelemek, melyek a termékfejlődéshez és a növekedéshez is elengedhetetlenek.

Mit kell tudnunk a műtrágya használatáról?

A műtrágyák használatának előnyei közé tartozik a gyors hatás és a könnyű adagolhatóság. A műtrágya azonnal elérhetővé teszi a növény számára a szükséges tápanyagot, ez meg is mutatkozik a gyors növekedésben és a magas terméshozamban. Ám a műtrágyák túlzott alkalmazása felborítja a talaj biológiai egyensúlyát, ez pedig hosszú távon csökkentheti a termékenységet.

De emellett jelentős környezeti terhelést is jelent a műtrágyák használata, hiszen a nitrogénalapú anyagok a talajvíz nitráttartalmának növekedéséhez járulhat hozzá, de a levegő nitrogénoxid-szintjének emelkedését is eredményezheti, ami közvetetten a klímaváltozáshoz is hozzájárul.

Megoldást jelenthet az, ha a műtrágya kijuttatása során a talaj élő részének igényeit is figyelembe vesszük, például elkerüljük azt, hogy a műtrágya fagyott, vagy hóval borított talajra kerüljön ki, hiszen olvadás során a tápanyagok összefolyhatnak, így lokálisan hiányozhatnak, de túlzott jelenlétük komoly károkat is előidézhet a talajban.

Célszerű lehet nem csak a növényeket, hanem a talaj mikroorganizmusát is táplálni. Erre jók lehetnek egyrészt a szerves trágyák, de különböző készítmények is a segítségünkre lehetnek, például a különböző talajélet javítók.

Szerző: gepkozvetito.hu

Kapcsolódó cikkek